2014. július 1., kedd

Nézz rám végre! I.rész

4. Rész!
Már egy hete itt vagyok! Lysanderrel nagyon jó barátok lettünk, és tényleg nem érzek iránta semmi különöset és ő sem irántam mivel van barátnője, Amy.
Akivel nagyon boldognak tűnik, ennek pedig csak örülni tudok.
Sőt Violettával és Kimmel is nagyon jól kijövök.
Nathaniel is kedves de vele ne nagyon szoktam beszélgetni.
Ken folyton zaklat én meg próbálom kíméletesen lerázni.
Ami pedig Castielt illeti, utál engem illetve gondolom hozzám se szólt az első napom óta, illetve kerül engem. Pl.:ha kilép az udvarra és meglátja hogy ott vagyok azonnal vissza is megy oda ahol volt.
Mindegy nem mintha érdekelne az az idióta de azért szívesen meghallgatnám hogy mégis mi a baja velem.


A második hét hétfője úgy telt mint ahogy a többi nap. Unalmas órákkal, szünetekben beszélgetéssel, fárasztó edzéssel (az igazgatónő azt mondta hogy be kell állnom egy klubba, a röpiklubbot választottam). Tehát normálisan , egészen délután öt óráig amikor is megcsörrent a mobilom.Éreztem hogy nem jó ötlet de mégis muszáj voltam felvenni:
-Szia édesem!- hallottam meg rögtön a hangját- szerencse hogy elértelek azt hittem nem fogod felvenni!
-Szia anya!Mi olyan fontos?
-Gyere haza!

2014. június 12., csütörtök

Barátok/ellenségek...

Első nap!
II.
Első szünetben többen is odajöttek hogy bemutatkozzanak.

Iris

 Kim

Melody

és Violetta


És Nathaniel is ott volt végig. Tőle megtudtam hogy a vörös hajú srác neve Castiel, viszont kicsit fintorgott mikor megkérdeztem szóval valószínű hogy nem nagyon bírják egymást.
-És a ömm.... a..felemás szemű fiú???-Kérdeztem , úgy hogy közben próbáltam nem elvörösödni...
-Ja, ő Lysander! Nem egy nagy észlény viszont nagyon kedves.
-Oké értem, köszi.
Ekkor valaki hirtelen rám ugrott hátulról.Nekem sikerült megállnom de az a "valaki" nagyot koppan a földön mire én megfordultam.
-Ken! Mi a jó istent csinálsz???
-Bocsi én csak nagyon megörültem neked...
-És ezért kellett rám ugranod??
-Sajnálom, ugye nem fájt?
-Á neeeem... Csak amikor valami vadbarom hátulról rád ugrik akkor azért megijedsz...
Erre elkezdett bőgni mint valami óvodás...
-Jajj, ne sírjál már. Rendben nincs semmi baj, megbocsátok csak hagyd abba a sírást
 A többi óra unalmasan telt az ofő, beszélt mindenféle "hú de fontos" dologról. Meg ilyenek.
Már éppen indultam volna haza mikor 3 lány állt meg előttem.Az egyikük az volt akit órán is láttam.

Ekkor már valami rosszra gyanakodtam, ilyen szitukból sosem jövök ki jól...
-Szerbusz új lány.
-Sziasz...
-Áh mindegy nem is kell a rizsa szóval mennyi van nálad?
-Mi mennyi?
-Hát pénzed te kis butuuus!-mondta nyávogva
-Semmi közöd hozzá! Hagyjál engem békén!
-Jajj nem kell így felkapni a vizet!És különben is van hozzá közöm mivel mos el fogom venni tőled...
-Na azt próbáld meg.
A táskám felé nyúlt mikor valaki kettőnk közé állt.
-Hagyd békén Daminát!!!!-Kiáltotta.....Ken.Hát nem éppen a legjobb felmentősereg mivel a lány fél kézzel fellökte és az úgy beverte a fejét hogy elájult..
Ekkor tényleg kikapta a kezemből a táskámat amit odaadott a barátnőinek mondván vegyék el a pénztárcám.
-Azt ott nem fogjátok megtalálni mivel a zsebemben van-, mondtam hirtelen pedig a táskámban volt.
Erre a szőke dühödtem felemelte a kezét gondolom hogy megüssön mire én behunytam a szemem a következö pillanatban mikor kinyitottam ez a látvány fogadott:
A csaj úgy megijedt hogy azonnal elviharzott a barátnőivel.
-Ömm....köszönöm-,mondtam teljesen elpirulva.
-Semmiség.Itt a táskád.-mondta mosolyogva
-Köszi...
-Haza indultál?
-Igen!
-Gyere, hazakísérlek.
-Nem kell, megvagyok
-kinézem Amberből hogy út közben letámad...
-Amber az a szőke csaj?
-Ja tényleg te új vagy, még be sem mutatkoztam,Lysander vagyok.
-Damina.
-Ja és holnap óvakodj Ambertől...-mondta majd 
Hazafele beszélgettünk. Nagyon kedves srác, de amúgy ahogy Nathaniel is mondta elég rövid agya van...És rá kellett jönnöm hogy bár nagyon jó barátok lehetünk nem az én típusom...Sorry
------------------------------------------------------------------
Remélem tettszik a sztori bár eddig nem sok minden történt, köszi hogy elolvastad, ha tettszett írd meg komiba. 
<3 <3 <3

2014. június 10., kedd

Kezdet!

Első nap!
I.
Első nap szép akartam lenni  de mégsem kirívó ezért ezt a ruhát vettem föl.  Tegnap fodrásznál voltam aki nagyon sokat levágott a hajamból, így végre kezelhető lett, sőt egy picit sötétebb árnyalatra be is festette, nekem nagyon tetszik. J
Nagyon izgultam reggel, a keresztanyám elvitt a suliig és szerencsére sikerült rávennem hogy ne vigyen el egészen a kapuig hanem rakjon ki egy utcával arrébb.                                                    
-Vigyázz magadra, és el ne ess nekem. Hidd el az nem jó indítás - mosolygott  rám keresztanya, én furán néztem rá ezért hozzátette –  mindegy… csak vigyázz magadra.
-Oké
Elsétáltam a suliig:

Hát ja kisváros …Tiszta levegő, csiripelő madarak, gyönyörű gimi…Hat ez egy picit furán hangzik de ha egyszer tényleg szép ez  a hely??
Még mindig bámultam amikor valaki elsétált mellettem.







- Hát, téged mi lelt? Úgy nézel, mint borjú az új kapura…- mondta nem túl kedves hangnemben majd megállt. Oldalra pillantottam és megláttam egy vörös hajú iszonyat helyes srácot.
-Ja én csak új vagyok és nagyon szép ez a hely, Damina vagyok –mosolyogtam rá, ő csak felvonta az egyik szemöldökét, de nem válaszolt gondolom élvezte hogy kínos helyzetbe hozott,és azt várta hogy majd elkezdek habogni össze vissza. Na azt már nem! Fogtam magam és szó nélkül elindultam a bejárat felé, szivesen visszafordultam volna hogy megnézzem milyen arcot vág de az meg milyen lett volna?!
Bár a nevét nem tudtam meg de mindegy.

A suliba belépve egy kihal folyosón találtam magam, de komolyan még nem volt itt senki. Illetve én azt hittem, úgyhogy elindultam beljebb.






Hirtelen kinyílt egy ajtó ami a frászt hozta rám majd kilépett 
mögüle egy szőke….Ömm herceg?
Nem vicc tényleg annyira szabájos volt az arca hogy az már fájt…Nem zúgtam bele vagy ilyesmi egyszerűen csak nagyon szép volt az arca.
-Te biztos az új lány vagy,én vagyok a DÖK elnök ,Nathaniel.
-Damina! J
-Szép név, gyere körbevezetlek  órák elött- mondta majd végigvezetett a gimin.



















Ebédlő.









Folyosó







Egyik osztályterem.














Udvar. 









































Kémiai labor.







Pont végeztunk mire becsengettek így visszamentünk a terembe az ablak mellett volt üres hely így oda lecuccoltam.Első nap 4 ofőórája  van minden osztálynak így bemutatkoztam.
-Sziasztok Damina vagyok,és pár napja jöttem ide!-mosolyogtam körbe és próbáltam memorizálni az arcokat. sokat megjegyeztem de 3-an akadt meg a szemem igazán:


Nem tudtam hogy ki ő de éreztem hogy nem leszünk besztfrendek…


















Na róla viszont tudtam hogy ki… még alsóban egy iskolába jártunk és teljesen belém volt esve.. hát nem sokat változott…
















Esküszöm ez szerelem volt első látásra, elgondolkodtató ábrázata… wáhhh…..  „ i’m in love, baby don’t heart me, don’t heart me no more”…




-És miért jöttél ide?-zökkentett ki a tanárnő a gondolataimból amolyan ismerjük meg jobban az új diákot stílusban...Igen ez volta az amitől féltem, kérdezhetett volna bármi mást, de nem ő ezt akarja megtudni. Nem azt hogy mit szeretek csinálni, melyik klubbot fogom választani, nem áhh dehogyis ezt mindenképp meg kellett kérdeznie, de komolyan ehhez neki semmi köze….Na mindegy válaszolnom kellett:
-Ömmm…Gyenge a szervezetem egy picit és az orvos azt mondta hogy pár év vidéken jót tenne nekem.-Igen ez volt az első ami eszembe jutott.
-Értem ülj le.

Én a helyemre botolkáltam és komolyan csak akkor tűnt fel hogy a felemás szemű srác mellettem ül.

2014. június 9., hétfő

Bemutatkozás

                                  Kedves Naplóm!
Vagy asszem valahogy így kell kezdeni egy naplót...
Én tényleg nem akartam naplót kezdeni de a keresztanyám azt mondta hogy az biztos jót tesz majd nekem ha leírom az érzéseimet, mivel mostanában szerinte elég "puffancs" vagyok. Meglehet hogy igaza van, de szerintem érthető mivel a szüleim pár hónappal ezelőtt beadták a válónyilatkozatot, és most külön is költöztek, majd leadtak ide az isten háta mögé Coverackba a keresztanyámhoz mondván túlzottan emlékeztetem őket egymásra. Úgyhogy jelentkeztem a város egyetlen gimijébe ahova a négyes átlagommal fel is vettek. úgyhogy szeptembertől Sweet Amoris gimibe fogok járni.